Amelyből szemölcsök keletkeznek. Vírusos szemölcs tünetei és kezelése

Keszegek Abramis Amelyből szemölcsök keletkeznek. Öklék Rhodeus Ag. A szűkebb értelemben vett fehérhalakhoz vezet át bennünket az ökle, Rhodeus Ag.

Ezek a halak képviselik a nálunk élő legkisebb pontyféléket, s amelyből szemölcsök keletkeznek mellett életmódjuk az összes között a legérdekesebb. Az öklék testalakja zömök, magashátú, a száj félig alsóállású és bajusztalan; a hasúszó fölött elhelyezett, s az alsóúszóval egyenlő hosszúságú hátúszó kemény sugarai símák; a garatfogak minden oldalon egy-egy sorban helyezkednek el és oldalt lapított, ferdén kopott koronájuk van.

A szivárványos ökle Rhodeus amarus Bl. Alig él nálunk még egy hal, mely kecsesebb, vagy színpompásabb lenne, mint a szivárványos ökle, keserű ökle, keserű hal, petike hal, Rhodeus amarus Bl.

Ez az 5, legfeljebb 7–8 cm hosszúságú törpe, pontyféle halacska színeinek szépségével messzire túlszárnyalja a híres aranyhalat. Alakja kárászszerű. Hátúszóját 3 és 8–10, mellúszóját 1 és 10, hasúszóját 2 és 6, alsóúszóját 3 és 9, végül farokúszóját 19 sugár támasztja. Színe ivar és évszak szerint változó. Igen jellegzetes a amelyből szemölcsök keletkeznek oldalán végigvonuló fényes zöld sáv, amely a testoldal közepétől kiindulva a farokig terjed.

Úszói rózsaszínűek, a hátúszó fekete, a többi pedig tövén apró fekete pettyezésű.

A vírusos szemölcs előfordulása

Ez az egyszerű ruha eltűnik az ivarzás idejének beköszöntésével, s igen pompás nászruhává változik, különösen a tejesen, amelynek színpompáját nehéz élethűen leírni. Az ivarzó tejes egész teste gyönyörű szivárványszinekben csillog, amelyek között különösen az ibolyaszín és az acélkék emelkedik ki, a smaragdzöld oldalcsík élénken válik el, a mell és has pedig szép narancsszínben pompázik.

A hát- és alsóúszó karminpiros, feketén beszegve. A színpompa kialakulása közben a tejes felső ajka bőrén másik és igen jellegzetes ivarbélyeg is kifejlődik. Itt lassanként 8–13 kerek, krétafehér, kiálló szemölcsökből összetett, kerekded dudor emelkedik ki, s 2–3 ilyenféle nászszemölcs alakul ki a szemüregek felső szélén is.

Egy-egy ilyen szemölcs a hámsejtek szorosanálló tömegéből áll. Az ivarzás befejezte után leesnek és helyükön megmaradó gödröcskék láthatók, amelyekből a jövő íváskor az új szemölcsök keletkeznek. Ezt a sajátságot, bár igen szembeöltő, mégis csak ben fedezte fel Krauss.

BLOG MALACZKÓ GÁBOR

Hosszú, pirosas színű tojócső ez, amely íváskor lassanként fejlődik ki. Amikor a petefészekben megérett az ikra, a körülbelül 5 cm nagyságú szivárványos ökle ikrásának alsóúszója előtt a testéből mintegy 19 mm hosszú, féregszerű tojócső függ ki szabadon. Nagyobb példányokon a tojócső eléri a 40–45 mm-es hosszúságot. A cső vége úszás közben túlér a farokúszó végén és sajátságos külsőt ad a halacskáknak, olyan, mintha végbélnyílásából lenyelt földigiliszta lógna ki.

Régóta tudtuk ugyanis, hogy a festőkagyló kopoltyújának belsejében halikra szokott lenni.

Ezek az ikrák 3 mm átmérőjű, tojásdadalakú sárga szemek, amelyekből a kagyló kopoltyújának lemezei között majd kevés, majd egészen 40 darabig terjedő tömeg található. Feltűnő volt az is, hogy épp a belső kopoltyúkban van a legtöbb halikra, míg a külsőben a kagyló saját petéit találjuk meg. A belsőben, amelyben a halikra van, a kagyló petéiből alig jut. A kagyló testének mindkét oldalán ugyanis két kopoltyúlemez van, amelyek kettős lemezből állanak.

Ezek a test mellett a köpenyből erednek s szabadon belenyúlnak a kagylóhéjak által bezárt térbe, ott visszafordulnak s eredési helyükhöz közel ismét odanőnek, úgyhogy a két lemez között keskeny csatorna marad szabadon. A kopoltyú két lemeze nem fekszik szorosan egymásra, hanem szabályos közök, üregek maradnak közöttük, amelyben a lélekzéshez felvett víz áramlik; épp ezekben a kopoltyúrekeszekben találták a halikrát, mely a helyhez alkalmazkodva, kissé megnyúlt, s így tojásdadalakúvá vált.

Brehm: Az állatok világa / Öklék (Rhodeus Ag.)

Egészben sok száz kagylót vizsgáltam meg. Kitűnt, hogy a halikra főképpen a vastaghéjú festőkagylóban fordult elő, míg a vékonyhéjú tavikagylóban csak ritkán akadt.

Kevés volt továbbra az ikra az olyan kagylókban, amelyek a nyílt Majnából kerültek elő, míg a folyó holt ágaiban élők tele voltak velük. Ezeket a holtvizeket kőgátak zárják el a folyótól és gyönyörű növényélet fejlődött bennük, s az ilyen részben számtalan kagyló él. A tavikagyló és a festőkagyló itt olyan gyakori, hogy sokhelyt disznóhízlalásra használják és rendszeresen szedik őket.

Ezeken a helyeken kedvező időben csak kevés olyan kagylót találtam, azok is rendszerint kis példányok voltak, amelyekben halikra ne lett volna. A festőkagyló különböző válfajait egyaránt ellepte az ikra. A legelső halikrát április én találtam a kagylókban.

Szemölcsök: Mi okozza és milyen típusai vannak?

Hétről-hétre nőtt aztán a számuk, s május 8-án az ikra mellett már zsenge halivadékot is leltem, amelyek lenn voltak amelyből szemölcsök keletkeznek kopoltyúk üregeiben és vastag fejükkel, nagy fekete szemükkel a kopoltyú szabad széle felé fordulva kidudorodtak a kopoltyú bőréből.

A kopoltyú óvatos felhasítása után előbújtak a csinos halacskák, amelyeknek hasán hosszúkás, sárga szikzacskó volt, testük pedig ezüstfényben ragyogott. Ugyanebben a kagylóban amelyből szemölcsök keletkeznek ikra mellett különböző fejlettségű halivadékot is lehet találni, amiből kétségtelenül kiderül, hogy az anyahal különböző alkalmakkor többízben juttatta ikráját a kagylóba.

Egyes halacskák már a kivezető nyílásban voltak. Az eddig csendben meglapuló halivadék mozgolódásának megkezdése után nagy feje miatt a szűkebb kopoltyúrészekbe nem juthat beljebb, hanem hátrafelé a amelyből szemölcsök keletkeznek részbe kerül, amely a kloákaüregbe vezet, ahol egyideig összegyülekezik. Kétségtelen, hogy innen a kiáramló vízzel a kagyló testnyílásain hagyják el dajkájukat, s jutnak a vízbe, ahol május án már nagy csapatokban észleltem őket. De ebben az időben is akadnak még frissen letojt halikrák a kagylókban, bár jóval kisebb számmal.

Igaz ugyan, hogy a halacskák kissé kitágítják a kagyló kopoltyúrekeszeit, de, úgylátszik, ez az apró kellemetlenség nem árt a kagylónak, mert a kagyló ottani tartózkodásuk ideje alatt is, után is, nyugodtan él tovább. Igen érdekes magának a halacskának a fejlődése is, melynek különböző fokait egymás mellett gyakran egyetlen egy kagylóban megtalálhatjuk. Minthogy a zsenge ivadék teljesen átlátszó, mikroszkópiai megfigyelésre igen alkalmas.

Szemölcs – Wikipédia

Úgylátszik, a halikra jelenlétét a kagylóban legelőször Cavolini figyelte meg ben. Érdekes, hogy annyiszor fedezték fel és vizsgálták meg azt a tényt, hogy a kagylóban halikra található, s nagyon sokáig mégsem tudták megfejteni, hogy milyen hal ikrájáról van szó, s hogyan kerül a kagyló kopoltyújába? Csak Siebold derített erre a homályra fényt, aki, a nélkül, hogy az összefüggést ismerte volna, leírta a szivárványos ökle ikráját, s rámondta a festőkagylóban való halikrára, hogy az a szivárványos ökléé.

Jó sok ideig amelyből szemölcsök keletkeznek még, amíg a mi legkisebb pontyfélénknek természetrajzát véglegesen felderítették. A szivárványos ökle ívásának ideje, az április és a május pontosan megegyezik megfigyelésemmel s kétségtelen, hogy a szivárványos ökle az a kópé, amelyik tojásait megőrzés és amely a paraziták gyógyszere végett a festőkagylóra bízza.

Mire való azonban e hal sajátságos és feltűnő tojócsöve, amely ívása idején fejlődik ki és azután ismét eltűnik? Ha megfigyeljük az iszapba befúrt kagylókat, kimondhatjuk, amit sejtünk: hogy a tojócső az a szerv, amellyel a szivárványos ökle a kagyló kopoltyúinak tövén elhúzódó járatba bocsátja tojásait, amelyek a kagyló összehúzódása következtében azután a kopoltyúba kerülnek.

Ilyen módon megmagyarázhatjuk azt a fogas és más feltevéssel meg nem világítható kérdést, hogy miképpen került a halikra a kagyló kopoltyújába? Hogy van azonban az, hogy a kagyló be nem csípi a hal tojócsövét? Ha meg tekintjük a kagylóhéjnak a testnyílásnál fekvő szélét, látjuk, hogy a kagylóhéj épp itt a legvékonyabb, hajlékony, s nem is zár szorosan, mert közötte hézag marad.

A kagyló tehát nem tudja lecsípni a tojócsövet, sőt összecsukódása által még segítségére van a halnak abban, hogy a tojócsőben olvasószerűen elhelyezkedő ikrát kifejje a tojócsőből, amelyet épségben kihúzhat, hogy aztán másik kagylóba süllyessze bele.

Hogy ugyanegy kagylóba több hal tojja le ikráját, azt már fentebb láttuk.

A halikrát viselő festőkagylókat külön akváriummedencébe helyezték s megfigyelték, hogy egy idő mulva megtelt a medence apró, a kagyló kopoltyújában kifejlődött és ott megvédett szivárványos ökle-ivadékkal. Ivarérett öklének kedvező pillanatban üres festőkagylókat bocsátottak rendelkezésükre, megfigyelték rajtuk szokásaikat és eljárásukat, hogy mi módon helyezik el ikrájukat a kagylóba, s így minden kétséget kizáróan tisztázódott a amelyből szemölcsök keletkeznek és a kagyló egymáshoz való viszonya.

Noll kitünő megfigyelései szerint a szivárványos ökle megfelelően berendezett akváriumban hamarosan otthon érzi magát. Kezdetben ugyan nappal megbúvik a növényzet között s csak éjjel eleven és virgonc, de két-három nap mulva már nappal is megjelenik és kapdossa a beszórt élelmet.

Account Options

Hamarosan annyira megszokja az embert, hogy eltűr mindenféle változtatást a medencében, s nem ijed meg tőlük. Biztos gyorsasággal kapja el a ledobott vízibolhákat, ügyesen kihúzogatja a medence fenékiszapjából a benne lévő férgeket, de megeszi a hangyabábot, darált húst és kenyérmorzsát is. Ha éhes, igen tüzetesen vizsgálgatja a medencének mindazokat a helyeit, amelyeken táplálékot sejt; kenyérirígység is lakik benne, mégpedig a nőstényben erősebb mértékben, s abban nyilvánul, hogy a felfedezett falat közeléből fejének és farkának csapkodásával igyekszik elriasztani társait.

A hímek és a nőstények játszva kergetőznek a medencében, jókedvükben szép ugrásokat végeznek, s ilyenkor ki is eshetnek a medencéből, ha nincsen befödve.