Rövid Film kategória bejegyzései

A fény szobrok amik az éjszakai tájat egy idegen bolygóvá varázsolják

A legutóbbi project amit a német 3hund csapattól láthattunk, a Projections in the Forest, melyben az erdőben elhelyezett, tökéletesen kialakított világítások ejtették a nézőt ámulatba.
Az új projectjük, a Lucid, melyben fényszobrokkal az éjszakai tájból egy földönkivüli bolygó hangulatát teremtik, a tőlük megszokott profi módon.

LUCID from 3hund on Vimeo.

Interconnection épület vetítés – iMapp 2016

A zsűri és a közönség szavazata által is nyertes projection mapping-ot láthatjátok a Limelight csapattól, Bukarestből.  Nem véletlen az első hely. Nézd meg!

Director : Antonin Križanić
Visual Design: Antonin Križanić, David Vígh
Producer: István Dávid
Music: AMB – Set In Stone
Sound fx: Fine Cut Bodies
Animation:Antonin Križanić, David Vígh, Viktor Vicsek, Csaba Világosi, Máté Fekete, Már Miklós

VOID | A kiterjesztett valóság

A Void egy kiterjesztett valóság épület. Benne sétálva új dimenziók nyílnak meg előttünk. Intergalaktikus háborúk, idegen bolygók, sötét föld alatti járatok, idegen lények. A fejlett virtuális valóság technológiának köszönhetően a mozgást és minden érzékelést teljesen realisztikus módon éljük meg.

A kommunizmus áldozatai: Krasznay Béla interjú

Krasznay Béla, magyar születésű, földbirtokos és katona család sarja és egyben a kommunizmus áldozata. Letartóztatta az Államvédelmi hatóság, és kénytelen volt dolgozni egy munkatáborban az 50-es években. Bélát éheztették , megkínozták, és munkára fogták bányákban. Ő a Recski Szövetség elnöke.

A recski kényszermunkatábor a Heves megyei Recsk község mellett emelkedő Csákány-kő nevű hegy kőbányája közelében, 1950 októbere és 1953 ősze között, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) által működtetett kényszermunkatábor volt. A mintegy 100 kisebb-nagyobb internáló– és munkatábor közül a leghírhedtebb. A „magyar Gulag”.
A szovjet Gulagok mintájára szervezett táborban, a bírósági ítélet nélkül idehurcolt, mintegy 1500 fogvatartottat, minimális létfeltételek között dolgoztatták folyamatosan a kőbányában. A rabokat sokszor állati kegyetlenséggel fenyítették, kínozták, éheztették.
A táborban a társadalom minden rétegéből voltak foglyok, s mindenkinek megvolt a saját története; hogy miért került Recskre.

recsk

A tábor területe (mai nézet)
Mivel a táborból senki sem szabadulhatott, létét sikerült teljesen titokban tartani. Mindössze kétszer volt sikeres szökési kísérlet a táborból. Az első alkalommal a megszökött rab átjutott Csehszlovákiába, de miután hírét vette, hogy családjának több tagját letartóztatták, föladta magát. A második alkalommal 1951. május 20-án nyolc rab szökött meg, úgy hogy az egyikük őrnek öltözött és úgy tettek, mintha külső munkára mennének. A csoport legtöbb tagját elfogták, azonban egyiküknek, Michnay Gyulának sikerült eljutnia Bécsig, és a Szabad Európa Rádióban beolvasta 600 rabtársa nevét. A Nyugat ekkor értesült a táborról, a hozzátartozók pedig innen tudhatták meg, hogy szeretteik még élnek.
Sztálin halála (1953. március 5.) után, a miniszterelnökké kinevezett Nagy Imre a többi internálótáborral együtt ezt is megszüntette. Az épületeket, tornyokat és kerítéseket ezután ledózerolták, és lényegében semmi sem maradt meg belőlük. A tábor helyét a rendszerváltás után sikerült beazonosítani, egy-két épületet pedig helyreállítottak, eredeti állapotában – a túlélők elbeszélése, illetve a meglévő fényképek alapján.
A táborban meghaltak és meggyilkoltak tömegsírját a mai napig nem sikerült megtalálni.