Emberek körében a férgekkel végzett kezelés

Nő az érdeklődés a féregterápia iránt Tátrai Péter Vannak már olyan kísérleti eredmények, amelyek alapján a "féregoltás" védhet az allergiás és autoimmun betegségektől.

Pritchard még ben végzett bizarr önkísérlete nem az önsanyargatás, hanem a tudományos érdeklődés megnyilvánulása volt. Amikor ugyanis az as években Pápua-Új Guineában járt, megfigyelte, hogy a Necator americanus nevű, bélben élősködő horogféreggel lásd az alsó képen fertőzött őslakosok körében jóval ritkábban fordulnak elő az olyan allergiás és autoimmun jellegű kórképek, mint a szénanátha, az asztma vagy a gyulladásos bélbetegségek, amelyek a nyugati világban egyre növekvő számú embert kínoznak.

Egyre több a klinikai vizsgálat A féregterápia klinikai vizsgálata egyelőre világszerte gyerekcipőben jár. Az első kontrollált vizsgálatokat a es évek második felében végezték, döntően gyulladásos bélbetegségben fekélyes vastagbélgyulladás, Crohn-betegség szenvedőknél.

Hogyan lehet megfelelően kezelni a férgeket?

Azóta évről évre egyre több kórkép esetében vizsgálják a terápia hatásosságát. Legutóbb az amerikai Winsconsin Egyetem és a dániai Koppenhágai Egyetem húgyhólyag papilloma patológia jelentették be, hogy idegsejteket elpusztító immunsejtek okozta sclerosis multiplexben szenvedőknél fogják vizsgálni, hogy a férgek miként befolyásolják a betegség lefolyását.

Ugyanilyen vizsgálatot tervez Pritchard is lásd a clinicaltrials. A férgek allergiás betegeken is segíthetnek.

David Pritchard elmélete szerint a pápua-új guineai őslakosok körében az allergiás válasz eredetileg a férgek leküzdésére fejlődött ki, a férgek azonban megtalálták a módját, miként tudják az immunrendszert a túlélésük érdekében takarékra állítani. A férgekkel fertőzött emberek ezért kevesebb allergiás tünetet mutatnak. A tudós meggyőződése, hogy az ellenőrzött körülmények között előidézett, korlátozott mértékű féregfertőzés segíthet kivédeni a téves, eltúlzott immunreakcióval járó betegségek kialakulását.

A tudós kis mintaszámú vizsgálattal igazolta is hipotézisét.

Hány férgek mennek a kezelés után

Peritoneális gyomorrák 30 allergiás beteget érintő klinikai próbában a résztvevők felének placebót adott, 15 résztvevőt viszont ténylegesen megfertőzött fejenként 10 féreglárvával. Utóbbiak különösebb panaszról nem számoltak be, viszont az immunválasz szabályozásában kulcsszerepet játszó T-sejtjeik a kontrollcsoporténál kimutathatóan kevesebb gyulladásos jelmolekulát termeltek, ami arra utalt, hogy a férgek hatékonyan megkezdték az immunrendszerük "lehalkítását".

A férgeket kapók allergiás tünetei olyan látványosan enyhültek, hogy rövidesen a placebo-csoportba osztott betegek is követelni kezdték a férgeket. Áruba bocsátott fekália Az első sikeres eredményeket követően a féregterápia hatékonyságának híre futótűzként terjedt az allergiás és autoimmun betegek berkeiben. A legkülönösebb talán annak a mindenre elszánt amerikai páciensnek, Jasper Lawrence-nek a története, aki régóta szenvedett súlyos asztmától és allergiától, ezért nem sajnálva a fáradságot, egészen Kamerunig utazott, hogy ott a horogféreg-lárváktól hemzsegő falusi latrinákban mezítláb pacskolva összeszedje magának a parazitákat.

Nő az érdeklődés a féregterápia iránt

Hazatért, s következő tavasszal elégedetten tapasztalta, hogy az addig őt gyötrő allergiás tünetek elmaradtak. Ezután - kiváló üzleti érzékkel, ám törvénybe ütköző módon - belevágott a féreglárvák árusításába, melyeket saját székletéből izolált s állítása szerint a szállítás előtt fertőtlenített. Lawrence-t hamar nyakon csípték a hatóságok, ám közben a féregterápia hivatalos kutatói sem lustálkodtak, és az élősködők ma már több allergiás és autoimmun betegségben - lisztérzékenységben, gyulladásos bélbetegségekben és szklerózis multiplexben - klinikai kipróbálás alatt állnak.

A legtöbben bizakodva várják ezek eredményeit, ám hallani aggályosabb hangokat is.

Férgekkel végzett helmintikus terápia immunközvetített betegségek kezelésére

Az ellenzői szerint túl kockázatos A féregterápiának komoly ellentábora van. Az ellenzők emlékeztetnek arra, hogy ha egy gyerekben 25 féreg élősködik, az már súlyos vérszegénységet és fejlődési elmaradást okoz, ráadásul az immunrendszer tompítása által az áldozat fogékonyabbá válik az egyéb fertőző betegségekre.

Szerintük várni kellene addig, amíg a férgek trükkjének molekuláris részleteit jobban megismerjük, s az élő férgek helyett célzottan csak az immunválasz-elnyomó molekulákat kellene bejuttatnunk. Bár az eljárás ígéretes voltát általában annak kritikusai is elismerik, hozzáteszik: az élőférges "beoltás" inkább csak az első emberek körében a férgekkel végzett kezelés lehet emberek körében a férgekkel végzett kezelés végleges megoldás felé, amint a biztonságos himlőoltás is idővel felváltotta az esetek 98 százalékában milyen paraziták, ám a maradék 2 százalékban halálos - tehát a mai mércénkkel mérten elfogadhatatlanul kockázatos - elődjét, a himlős varral történő immunizációt.

Miért baj, hogy nem vagyunk férgesek?

A férgek befolyása.

A jelenség az évtizedekkel ezelőtt felvetett és azóta többször finomított ún. Ismert, hogy az immunrendszer számos vonásában rokon az idegrendszerrel: amikor az újszülött megszületik, mindkettő igen fejletlen.

Csak a világról szerzett tapasztalatok révén válnak működőképessé, és a korai életszakaszban szerzett benyomások mindkét rendszer egészséges fejlődése szempontjából meghatározók.

10 GYILKOS PARAZITA, amikhez képest a horrorfilmek gyerekmesék

Így többek között egy állandóan bekötött szemű csecsemőnek nemigen alakulna ki ép látása; de hasonlóképpen, ha az immunrendszert megfosztják azoktól az ingerektől, amelyekhez az évmilliók során hozzászokott, fejlődése zavart szenved, s reakciói könnyen rossz vágányra tévednek.

Az evolúció útján az ember mindvégig ki volt téve a benne élősködő parazitáknak, köztük jó néhány bélben élő féreg állandó támadásának.

Hymenolepidosis gyermekek klinikai ajánlásainál. A férgek tünetei és jelei az emberekben

Az immunrendszerünk erre a helyzetre lett "kalibrálva": az immunválasz karmestereiként működő ún. Ellenkező esetben e védelmet nyújtó immunsejtek a későbbiekben hajlamosak lesznek ellenünk fordulni.

Azonban a nyugati civilizációban a higiéniás viszonyok javulása és a közegészségügy fejlődése ahhoz vezetett, hogy a gyerekek egyre kevesebb kórokozóval és parazitával érintkeznek, egyre kevesebb fertőző betegségen esnek át. Ez egyfelől áldás, hiszen a gyermekhalandóságot ily módon drámai mértékben sikerült leszorítani; másfelől viszont úgy tűnik, hogy a túlzottan higiénikus környezetből azokat a kevésbé veszedelmes baktériumokat és férgeket is kiebrudaltuk, amelyek nélkülözhetetlenek volnának az immunrendszer megfelelő "betanításához".

Kapcsolódó cikk.