Fonálférgek szaporodása
Tartalom
Fonálférgek Nematoda A fonálférgek csaknem kivétel nélkül váltivarúak.
Fonálférgek szaporodása
A hímek csíraszerve egy csőszerű képlet, melynek vezetéke a végbélnyílással közösen nyílik a külvilágra. A hímnek a farki végén, főleg az élősködő életmódot folytató fonálférgeknél igen gyakoriak a járulékos ivarszervek. A járulékos ivarszervek a fajok meghatározására alkalmas alakú és nagyságú chitinpálcikák vagy spiculumok illetve a párzótáska.
A párzótáska alapján lehet a legmegbízhatóbban meghatározni a hímeket a sajátságos, bordákkal megerősített, mozgatható oldallebenyeik miatt. A női ivarmirigyek ugyancsak csőszerűek. A petefészekből kiinduló petevezető, a fajok szerint változó szerkezetű méhbe folytatódik, melynek nyílása gyakran a test végén, számos fajban azonban a test közepén vagy éppen az elülső harmadban található.
Aschelminthes és fonálférgek, Gyűrűsférgek – Wikipédia
A méhnek hossza, tágassága, kanyarulatainak száma a benne felhalmozódó petéknek mennyisége szerint a különböző fajokban más és más lehet. De változó viszonyokat találunk a petéknek a méhen belül való fejlődése tekintetében is.
- Ellenőrző kérdések a
- Fonálférgek (Nematoda) | Körinfo
- A fonálférgek törzse Eszköztár: A fonálférgeket régebben hengeresférgeknek nevezték.
- Parazita helmint kölcsönhatások
- Ami angolul papilloma
- Fonálférgek szaporodása | Körinfo
- Fejfájást okoz a féregnek a szaporodás, A paraziták szaporodása
Vannak fajok, amelyek méhében a fejlődésnek igen alacsony szakán álló a condyloma fertőző vannak felhalmozva s az utóbbiak ilyen kezdetleges fejlettségi stádiumban is ürülnek ki a külvilágra.
Ezeket ovipar fonálférgeknek nevezzük.
Fonálférgek
Az embryonális fejlődés ebben az esetben a petéknek a külvilágra jutása után kedvező viszonyok nedvesség és hőmérséklet fennforgása esetén a fajok szerint más-más idő alatt fog bekövetkezni. Ilyen fonálférgek pl.
Fonálférgek
Számos fonálféreg-faj magzati fonálférgek szaporodása már a méhen belül indul meg, azaz a méhből kijutó peték a barázdálódás különböző szakaszait tüntetik fel. Ezeket ovovivipar fonálférgeknek nevezzük. Ebben az esetben a magzati fejlődés esetleg már a méhen belül, vagy pedig a méhből való kijutás után rövidesen befejeződik, azaz a féregalakú, mozgó magzat kialakulása után el is hagyja a pete burkait.
Ilyen a bányaféreg Ancylostomakülönböző Strongylia-fajok fejlődése. Végül vannak olyan fonálférgek fonálférgek szaporodása, amelyek méhében az embryonális fejlődés minden szakaszát feltüntető peték, sőt nagyrészben már szabad magzatok is vannak. Ezeket elevenszülő vivipar fonálférgeknek nevezzük.
Idetartozik pl. A fonálférgek petéinek alakja, nagysága, szerkezete az egyes fajokra nézve igen jellemző sajátságokat tüntet fel, úgyhogy egyes fonálférgekkel való fertőzöttségnek kiderítése éppen a petéknek kimutatásával valósítható meg.
Szójabab-cisztaképző fonálféreg Heterodera glycines és petéje, www.
A petékből kibújt féregalakú magzat postembryonális fejlődése nagyon változatós módon történhet. Ez lehet részint közvetlen Ascaris, Trichuris, Oxyurisrészint bizonyos ideig szabadon éléssel és végül köztigazdával kapcsolatos. A postembryonális fejlődés során a fonálférgek az ivarérettség eléréséig többször vedlenek.
Fonálférgek a növényvédelemben
A legtöbb fonálféreg négyszer vedlik. Csak egyetlen család képviselőinél tapasztaljuk a fejlődésnek azt a sajátos módját, hogy szabadonélő váltivarú és erre szűzen szaporodó parasitikus egyedek következnek egymásután.
Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták. Tartalomjegyzék Mégis, a Kambrium időszakból ismeretesek fosszíliáik. A problémák ellenére a földtörténeti újkorból kainozoikum is ismeretesek Nematoda fosszíliák pl. Véve azonban, hogy a karbon időszakból kerültek már elő fonálférgekkel rokon csoportok, nagyon valószínű, hogy a nematodák is élhettek akkoriban valamilyen formában.
Ezt a jelenséget heterogoniának nevezzük.
