Mezofil baktériumok meghatározása

Élelmiszer-higiénia | Digitális Tankönyvtár

Jelenléti vagy hiánypróba esetén pozitív a tenyésztés, ha a leoltott hat csőből legalább egy Pseudomonas aeruginosa-nak minősül az azonosítás során. MPN-meghatározás során a pozitívnak minősült tenyészetek alapján számítjuk ki a Pseudomonas aeruginosa számot. Telepszámlálás esetén a jellegzetes telepekről eldöntjük, hogy melyek igényelnek részleges, és melyek teljes körű azonosítást.

Származhatnak friss bélsár-szennyezettségből, de a külvilágban hosszabb időn át is életképesek maradhatnak, ezért nem feltétlenül bizonyítják a friss fekális kontaminációt. Hőkezelt élelmiszerekben termorezisztenciája következtében előfordulhat, ezért jelezheti a hőkezelés elégtelenségét vagy az utószennyezést.

Az Enterococcus faecalis a nem spórás baktériumok közül igen ellenálló a környezeti behatásokkal szemben, így a fertőtlenítőszerekkel szemben is, ezért jó indikátora az eszközök és felületek tisztításának, fertőtlenítésének.

Ha mennyisége élelmiszerben eléri a nagyságrendet, akkor ételmérgezést is okozhat. Egyesek úgy mezofil baktériumok meghatározása, hogy egyéb ágens okozza a megbetegedést, viszont ilyen esetekben csak az ellenálló enterokokkuszokat lehet már kimutatni.

Az enterococcusok számának meghatározása Élelmiszer-mikrobiológiai szempontból fontos fajok az Enterococcus faecalis beleértve a mezofil baktériumok meghatározása.

A döntő vizsgálat történhet MPN-módszerrel, vagy telepszámlálással.

Az MPN-módszernél hígításonként 1—1 cm3 mennyiségeket oltunk 3—3 Raj- vagy Litsky-Mallmann-féle nátrium-azidot tartalmazó enterococcus dúsító táptalajba, majd a csöveket 37 oC hőmérsékleten 48 órán át inkubáljuk.

Pozitívnak értékeljük a zavarosodást, illetve a sárga színátcsapást mutató tenyészeteket. Telepszámlálásnál a hígításokból 0,1 cm3 mennyiséget szélesztünk nátrium-azidos vagy nátrium-azidos véres Packer-agar lemez felületére, majd 37 oC-on 48 órán át inkubáljuk azokat. Enterokokkusz gyanúsnak tekintjük a lemezek felületén kifejlődött 0,5—1,0 mm átmérőjű, kerek, kissé elődomborodó felszínű, sima, esetleg kissé csipkézett szélű, szürkésfehér-szürkéskék színű, Packer-agaron gyakran hemolízises udvarral övezett telepeket.

Azonosítás során első lépésben a Gram-festést kell elvégezni, MPN-módszer esetén közvetlenül a zavarosodást illetve sárga színátcsapást mutató levestáptalajokból, szilárd táptalajok esetén pedig minden gyanús teleppel. Pozitív esetben élénk pezsgés vagy habzás figyelhető meg, negatív esetben pedig — legfeljebb a hidrogén-peroxid önbomlása következtében — kismértékű buborék képződés látható.

Szilárd táptalajokról levett telepekkel — lemezenként öttel — tárgylemez-próbát végzünk. Az enterokokkuszok mindig kataláz negatívak. A hőtűrőképesség vizsgálatánál mezofil baktériumok meghatározása Gram-festéssel és a kataláz-próbával gyanúsnak bizonyult tenyészetekből kacsnyi mennyiséget oltunk át 1—1 húslevesbe, majd 37 oC-on 24—48 órán át tartó inkubáció után a leveseket 30 percen át 60 oC-os vízfürdőben hőkezeljük, majd belőlük alapos összekeverést követően újabb levesekbe végzünk leoltást, melyeket az eredetihez hasonló körülmények között inkubálunk.

Inkubálás után a zavarosodást mutató mezofil baktériumok meghatározása ismét elvégezzük a kataláz-próbát és ennek negatív eredménye alapján a tenyészetet enterokokkusznak minősítjük. Az enterokokkusznak minősített csövek számának alakulását a Hoskins-féle táblázat alapján értékeljük.

Telepszámláláskor megszámoljuk a lemezeken kifejlődött 10 és közötti jellegzetes kolóniákat, majd az 5 azonosításnak alávetett telep eredményének arányában adjuk meg az enterokokkuszok számát. A szalmonellák nem bontják a laktózt, a szaharózt, a szalicint, az adonitot és a karbamidot, bontják viszont a glukózt, a mannitot, a maltózt és a szorbitot sav, esetenként pedig gáztermelés mellett.

Anton van Leeuwenhoekmikroszkópja segítségével először figyelt meg baktériumot Az első baktériumokat Anton van Leeuwenhoek [8] holland természettudós pillantotta meg -ben, egy saját maga által készített egylencsés, kétszázszoros nagyításra képes mikroszkópban. Megfigyeléseit a Királyi Társasághoz írt leveleiben publikálta. Pasteur nyomán Joseph Lister angol sebész -ben felismerte, hogy a sebfertőzés okozói is baktériumok és orvosi műszereit karbolsavval sterilizálta. Robert Koch

A szerotípusok többsége kénhidrogént termel, triptofánból indolt nem képez, a nitrátokat nitritté redukálja. A fajlagos szalmonella-antisavókkal a rá jellemző szerológiai reakciókat adja. A szalmonellák biokémiai reakcióinak előfordulási valószínűségét a 7.

A minta előkészítése: steril húsdarálón kétszer ledarálni és mezofil baktériumok meghatározása, majd azonnal leoltani. Szükség esetén a homogenizátum 0—5 oC hőmérsékleten legfeljebb 1 órán át tárolható. A minta mennyisége: legalább g előkészített vizsgálati anyagból mezofil baktériumok meghatározása g-ot kell bemérni homogénező készülék steril edényzetébe.

Felület vizsgálata esetén cm2 felület lemosásával nyert tupfer mintából vagy ismert térfogatú öblítő folyadékból indulunk ki. Tenyésztési módszerek Direkt tenyésztés: kétféle szelektív és differenciáló táptalajra szélesztünk, majd ezeket 24 órán át 36±1 oC hőmérsékleten inkubáljuk. Közvetlen dúsítás: a vizsgálati anyagot közvetlenül visszük a dúsító táptalajokba, majd együtt homogénezzük azokkal. Elődúsítással kombinált dúsítás: a vizsgálati anyagot pufferolt peptonvízzel homogénezzük, 1 órán át szobahőmérsékleten tartjuk, ha szükséges, akkor a pH-értéket semlegesre korrigáljuk, majd 36±1 oC hőmérsékleten 6—16 órán át inkubáljuk.

Az inkubálás után az elődúsítóból 10—10 cm3 mennyiségeket oltunk a közvetlen dúsításnál már említett táptalajokba, majd az ugyanott leírt idő és hőmérséklet mellett inkubáljuk. A salmonellák kimutatása A dúsítók kioltása szelektív és differenciáló agarlemezekre: az inkubálási idők eltelte után mindkét dúsítóból két-két szelektív és differenciáló agarlemezre végzünk kiszélesztést.

Mezofil baktériumok meghatározása egyik táptalaj a Drigalski-féle, a másik pedig a brillantzöld-fenolvörös agar.

A 36±1 oC hőmérsékleten 1 napig inkubált lemezeken megvizsgáljuk a szalmonella-gyanús telepek jelenlétét.

Drigalski-féle agaron a jellemző telepek élénk sötétkékek, esetleg kissé szürkék, brillantzöld-fenolvörös agaron pedig lilás színűek. Újabban a Drigalski-féle agar helyett az érzékenyebb és szelektívebb Rambach-agart használják. A Rambach-agar a propilénglikol bontás és a ß-galaktozidáz enzim kimutatása alapján differenciál. Ezen a táptalajon a gyanús telepek piros színűek, de egyes fajok esetében színtelen telepek kialakulása tapasztalható S.

A kóliformok ezen a táptalajon kékeszöldek, míg a Proteus és a Shigella nemzetségbe tartozó baktériumok pedig színtelenek. A táptalajokon kifejlődött 5—5 jellegzetes és nem teljesen jellegzetes telepet tápagarra szélesztünk, hogy biztosan színtenyészetet nyerjünk. Biokémiai azonosítás Valamennyi telepet ún.

Ezt a rövid biokémiai sort még kiegészítik egy ferde agarral, egy húslevessel és a Nógrády-Ródler-féle politróp táptalajjal is. Ez utóbbi táptalaj felhasználásával egyidejűleg vizsgálható a kérdéses baktérium-törzs kénhidrogén termelése, karbamid hidrolízise, valamint a laktóz, a szaharóz és a dextróz aerob és fermentatív bontása.

Szerológiai azonosítás Az önagglutináció kizárása: a vizsgálandó törzset peptonvizes fiziológiás hígító oldatban szuszpendáljuk egy percig.

Az önagglutinációt mutató törzsek szerológiai azonosításra nem alkalmasak. Az O-antigének vizsgálata: a vizsgálandó törzset polivalens kereső diagnosztikai 0-savóban szuszpendáljuk, majd elbíráljuk a keletkezett agglutinációt. A Vi-antigén vizsgálata: a vizsgálandó törzset Salmonella-anti-Vi-savóban szuszpendáljuk.

Salmonella Vi-antigén jelenléte csak akkor igazolt, — ha a párhuzamosan elvégzett O-agglutináció eredménye negatív, majd — ha mezofil baktériumok meghatározása tenyészet 60 oC hőmérsékleten 60 percen át végzett hőkezelése után az agglutináció eredménye Vi-savóban negatívvá, polivalens 0-savóban pedig pozitívvá válik. A vizsgálati eredmények biokémiai, lizotipiás, szerológiai együttes értékelése Szalmonellák azok a nem önagglutinálódó törzsek, amelyek jellemző módon adják a biokémiai, lizotipiás és szerológiai reakciókat Feltehetően szalmonellák azok a törzsek, amelyek — jellemző módon adják a biokémiai és lizotipiás reakciókat, de negatív O- és Vi agglutinációt mutatnak — a biokémiai és lizotipiás reakciókat nem jellemző módon adják, de agglutinációs próbában pozitívak, vagy — a biokémiai és lizotipiás reakciókat jellemző módon adják, de önagglutinálódnak.

Nem tekinthetők szalmonelláknak azok a törzsek, amelyek a biokémiai és lizotipiás reakciókat nem jellemző módon adják, továbbá nem adják sem az O- sem sem pedig a Vi-agglutinációkat. Döntő szerológiai azonosítás: azokat a törzseket, amelyek szalmonelláknak vagy feltehetően szalmonelláknak minősítünk, kizárás, vagy megerősítés — utóbbi esetben faj vagy szerotípus meghatározása — céljából vagy a Nemzeti Salmonella Központba Országos Epidemiológiai Központvagy pedig a Salmonella Referencia Központba Országos Élelmiszervizsgáló Intézet javasolt beküldeni az előzményi adatokkal és egyéb kiegészítő információkkal együtt.

Lecitináz enzimet termel, véres agaron hemolízist okoz, az emberből és nyúlból nyert vérplazmát koagulálja, ennek hiányában termostabil dezoxiribonukleáz reakciót mutat.

Baktériumok

A Staphylococcus aureus haestleg kisebb mennyiségben fordul elő az élelmiszerekben, akkor enterotoxin termelése következtében ételmérgezést képes előidézni. Lényeges tudni, hogy az élelmiszerekben található mikrobák száma nem feltétlenül arányos a toxin mennyiségével, mivel ez a mikrobák pusztulása után is hatékony marad. A toxin kémiailag egy hőálló, speciális polipeptid, melynek 30—35 ezer Da a molekulasúlya.

Polipeptid jellege ellenére a forralást elviseli. A Staphylococcus aureus ellenálló mikroba, amely mezofil baktériumok meghatározása és 47 oC közötti hőmérsékleten is képes osztódni, 20 és 45 oC között pedig toxint termelni. Szaporodik 4,3—8,0 pH-intervallumban, és 0,os vízaktivitási értékig, viszont enterotoxin termelése már 0,es av-értéknél leáll.

Döntő vizsgálat végzésekor a mintából két bemérést, illetve két hígítási sort készítünk. Telepszámlálásnál 0,1 cm3 mennyiségeket szélesztünk — litium-kloridot, glicint, nátrium-piruvátot, tojássárgája emulziót és kálium-telluritot tartalmazó — Baird-Parker-féle agar felszínére.

Értékelés alkalmával azokat a csöveket tekintjük pozitívnak, amelyek mezofil baktériumok meghatározása elszíneződést, vagy fekete színű csapadék képződést mutatnak. MPN-szám meghatározása esetén a feltételezetten pozitív csövek után következő első negatív levesből is végzünk leoltást.

Csendes Szörnyetegek S02 E01 part 2

A Baird-Parker agaron a jellegzetes telepek: — 24 óra múlva: gombostűfejnyi, szénfekete színű, kerek, domború, sima szélű, csillogó telepek, fehér szegéllyel, melyet kb. Staphylococcus aureus-nak minősítjük azokat a tenyészeteket, amelyek a Giolitti-Cantoni levesből, illetve a Baird-Parker agarról továbboltva mikroszkóppal vizsgálva Gram-pozitív fürtök formájában láthatók, koaguláz pozitívak, illetve ennek hiányában termostabil dezoxiribonukleáz pozitívak.

A jellegzetes telepek azonosítása A feltételezetten pozitív levestenyészetekből egy-egy kacsnyi mennyiséget Baird-Parker lemezre szélesztünk, majd azt 37 °C hőmérsékleten, 48 órán keresztül inkubáljuk. Inkubálás után az azonosítást lemezenként 5—5 teleppel végezzük el.

Az eredeti lemezeken kifejlődött feltételezetten pozitív telepekből azonosításra kiválasztunk n számú, mezofil baktériumok meghatározása legalább 5 kolóniát. Azonosításra olyan lemezeket hasznljunk, ahol a telepek száma 30 és között van.

Azonosító próbák: A Gram-féle festésnél legalább 2 telepből készítünk kenetet, majd mikroszkópban, immerziós nagyítással vizsgáljuk meg.

A kékesfeketére színeződött, szőlőfürtszerűen elrendeződött mikrobák jellemzőknek minősülnek. A Staphylococcus aureus kimutatása Koaguláz-próba Tárgylemezpróbánál a vizsgálandó telepet tárgylemezen egy csepp vízben elkeverjük, majd hozzáadunk egy csepp előzetesen 37 oC hőmérsékletű termosztátban felmelegített házinyúl vérplazmát és összekeverjük.

Pozitív estben 5 másodpercen belül makroszkóposan is látható csapadékképződés jelentkezik. Használjunk pozitív kontrollként Staphylococcus aureus, negatív kontrollként pedig Staphylococcus epidermidis törzseket. Kémcsőpróbánál a vizsgálandó telepet agy-szív infúziós levesbe oltjuk, majd 37 oC hőmérsékleten, 20—24 órán át inkubáljuk.

Ezután 0,1 cm3 mennyiséget adunk 0,3 cm3-nyi házinyúl, estleg humán plazmához, illeve 0,9 cm3 teljes citrátos házinyúl vérhez, pozitív és negatív kontrollcsövek egyidejű beállítása mellett, majd mezofil baktériumok meghatározása oC fok hőmérsékleten, legfeljebb 6 órán át inkubáljuk.

Kettő, négy, és hat óra elteltével a plazmát vért alvadásra megvizsgáljuk. Termostabil dezoxiribonukleáz próba végzésénél a megolvasztott dezoxiribonukleinsavas agarból mintegy 15 cm3 mennyiséget Petri-csészébe töltünk.

Megszilárdulás után az agarlemezbe kb. Pozitív esetben a lyuk körül legalább 1 mm széles rózsaszínű gyűrű alakul ki. A próbát nemcsak teleppel, hanem közvetlenül az élelmiszerrel is elvégezhetjük. Előnye még, hogy a már hőkezelt élelmiszer vizsgálatára is alkalmas, hátránya viszont, hogy a dezoxiribonukleáz kivonása élelmiszerből bonyolult és rossz hatásfokú eljárás.

Baktériumok – Wikipédia

A szabványok nem írják elő az enterotoxin kimutatását, pedig ételmérgezés szempontjából legfontosabb lenne magának az enterotoxinnak a kimutatása, amely azonban hosszadalmas és bonyolult módszert igényel. Peritrich csillóikkal kivéve C. Spóráik tojás vagy gömbalakúak, centrikusak, szubterminális vagy terminális elhelyezkedésűek.

Általában erős szénhidrát és fehérjebontó sajátossággal rendelkeznek. Az emberi és állati béltraktusban, a talajban, vizek üledékében gyakran fordulnak elő. Szulfit tartalmú táptalajokban fekete vagy szürkésfekete színű telepeket képeznek.

Aerob baktériumok száma aerob mezofil baktériumok száma, aerob kolónia száma aerobic baktérium számol Aerobic mezofil baktérium Probléma, aerobic kolónia szám Aerob baktériumok száma aerob mezofil baktériumok száma, aerob kolónia száma Valójában nincs szokásos kulturális elemzés az összes baktériumról. Nagyon speciális eszközökre és elemzésekre van szükség a baktériumok számának meghatározásához. Ezek között elemzéseket végeznek az aerob mezofil baktériumok teljes számának meghatározására. Az összes aerob mezofil baktériumszám egy egyszerű és olcsó minőségi szabvány, amely az élelmiszereknél nagyon gyakori. Az összes mezofil aerob baktériumszámhoz azok a kolóniák számolódnak, amelyek szilárd közegben, bizonyos hőmérsékleten, egy bizonyos ideig és kedvező feltételek mellett fejlődnek ki, és meghatározzák az élelmiszerekben az aerob mezofil baktériumok számát.

Véres agaron anaerob feltételek mellett különböző típusú hemolízist okoznak. Döntő vizsgálat végzésekor a minta párhuzamos bemérésekből készített hígításaiból 1—1 cm3 mennyiséget viszünk Takács-Narayan féle félfolyékony szulfitredukciós agarba, 3—3 párhuzamos készítésével.

A táptalajt tartalmazó mezofil baktériumok meghatározása leoltás előtt legalább 10 percig forrásban lévő vízfürdőben tartjuk az oxigénnyomok eltávolítása végett, majd 42—44 oC hőmérsékletre visszahűtjük. A leoltásnál ügyelni kell arra, hogy a pipettázás során ne keverjünk levegőt a táptalajhoz.

Mesophil szulfitredukáló összes clostridium és clostridiumspóra számának meghatározása A forróvízben hőkezelt táptalajokból újabb 3—3 párhuzamos leoltást készítünk, majd ezeket a csöveket 80 oC hőmérsékleten 20 percig hőkezeljük, végül áramló vízben 37 oC-ra hűtjük le azokat.

A 80 oC-on hőkezelt és a leoltás után hőkezeletlen táptalajokat egyaránt 37 oC-on 48 órán át inkubáljuk. Feltételezetten pozitívnak a táptalaj felszíne alatt kb. Negatív esetben az inkubálást még további 24 órán át kell folytatni. A feltételezetten pozitív táptalajokból kacsnyi mennyiséget szélesztünk cikloszerines-tojásos szulfitagarra, vagy glukóz-véresagar lemezre, majd ezeket 24 órán át 37 oC-on anaerob az ureaplasma következménye között inkubáljuk.

Cikloszerines táptalajon a jellegzetes telepek 1—2 mm nagyságúak, rendszerint csipkézett szélűek, esetleg a lecitin-bontás következtében sűrű, fehér opaleszkáló zóna veszi körül azokat Nagler-féle reakciómáskor a lipáz pozitivitás következtében felületük gyöngyházfényű.