Papilloma vírus vastagbélrák

Ma Nárcisz napja van. Holnap Alfonz napja lesz. Vastagbélrák Szinte mindegyik kolorektális daganat vastagbélrák és végbélrák a vastagbél és a végbél nyálkahártyájában kialakult adenokarcinóma A daganat általában gombszerű duzzanatként jelenik meg a nyálkahártyán vagy egy polipon.

HPV és méhnyakrák

A daganat növekedése során megtámadja a bélfalat, illetve a közeli nyirokcsomókat is. Mivel a vastagbélből és a végbél nagy részéből a vér a májba kerül, a kolorektális rák a közeli nyirokcsomók után a májra is átterjed áttétet képez. A vastagbélrák nőknél, míg a végbélrák férfiaknál gyakoribb. Bővebben a betegségről Kockázati tényezők A családban már előfordult kolorektális rák növeli a kialakulás esélyét, akárcsak a családban már előfordult polip.

A kólitisz ulcerózában és Crohn-betegségben szenvedőknél nagyobb a daganat kialakulásának kockázata; a kockázat mértéke a betegség kialakulásának idejétől és időtartamától függ.

A legnagyobb kockázatot a magas zsír- és alacsony rosttartalmú étrend mint az enterobiasis. A fokozott lég- és vízszennyezés, és különösen az ipari rákkeltő anyagok karcinogének is szerepet játszhatnak. Panaszok, tünetek A kolorektális rák lassan nő, és sokáig nem okoz tüneteket.

A tünetek a daganat fajtájától, helyétől és kiterjedésétől függnek.

Az okkult szemmel nem látható vérzés miatt kialakuló fáradtság és gyengeség lehet az egyetlen korai panasz. A bal oldali leszálló vastagbélben kialakult tumor korábban okoz elzáródást, mert ennek kisebb az átmérője, s az azon áthaladó széklet félig szilárd. A daganat hajlamos körbevenni a vastagbél eme szakaszát, ezzel felváltva okoz székrekedést és hasmenést az elzáródás kialakulása előtt.

A beteg a görcsös vagy súlyos hasi fájdalom, illetve a székrekedés miatt keresi fel az orvost. A jobb oldali felszálló vastagbélben kialakuló tumor csak a betegség kései szakaszában okoz elzáródást, mert ennek a bélszakasznak vastagabb az átmérője, s az azon áthaladó bélsár még folyékony.

Ezért a daganat felfedezésének idejére az olyan nagy lehet, hogy a hasfalon keresztül is kitapintható.

Fontos a HPV-fertőzés követése is

A legtöbb vastagbélrák - általában lassan - vérzik. A széklet vérrel keveredhet, de gyakran nem is látható, és csak rejtett okkult vért keresve mutatható ki. A végbélrák első tünete általában a székeléskor fellépő vérzés. Ha a végbél vérzik, mindig figyelembe kell venni a rák lehetőségét, még akkor is, ha a betegről ismert, hogy aranyere vagy gurdélya van. Az is a rák tünete lehet, ha a betegnek fájdalmas székürítései vannak, és utána úgy érzi, végbele nem ürült ki teljesen.

Az ülés fájdalmassá válhat; a beteg egyéb fájdalmat nem érez, hacsak a daganat át nem terjedt a végbélen kívüli szövetekre.

Hírek az Avemarról:

A korai diagnózis a rutinszerű szűrésen múlik A székletet meg lehet vizsgálni rejtett okkult vér kimutatása céljából. A megfelelő vizsgálati eredmények érdekében a betegnek magas rosttartalmú, vörös hústól mentes diétát kell tartania a vizsgálatot megelőző 3 napban. Az orvos kesztyűs ujjal nyert székletmintát is megvizsgálhatja.

Ha vért talál, további vizsgálatokra van szükség. További, rendelkezésre álló vizsgálati módszer a szigmoidoszkópia a vastagbél alsó részének eszközös vizsgálata.

A nagy kockázatnak kitett betegeknél a teljes vastagbélre kiterjedő kolonoszkópia végezhető. Egyes, rosszindulatúnak tűnő daganatokat a kolonoszkópon keresztül felvezetett sebészi eszközzel távolítanak el, míg más daganatokat hagyományos műtéttel kell kimetszeni. Vérvizsgálatokkal a kolorektális rák nem mutatható ki, jól alkalmazhatók azonban a kezelés hatékonyságának ellenőrzésére a papilloma vírus vastagbélrák eltávolítása után.

Ha például a karcinoembrionális antigén CEA szintje magas az eltávolítandó daganat műtétje előtt, majd a műtét után lecsökken, a CEA szintjének ellenőrzésével a daganat kiújulása felfedezhető. A vastagbélrák gyógyítására akkor a legnagyobb az esély, ha korán, még az áttétek kialakulása előtt távolítják el a daganatot A mélyen a bélfalba nőtt vagy azon átérő daganatok általában már szóródtak, még akkor is, ha az áttétek nem fedezhetők fel.

A legtöbb esetben a daganat körüli bélszakaszt és a környező nyirokcsomókat távolítják el, a megmaradó bélszakaszokat pedig egyesítik. Amennyiben a daganat mélyen belenőtt a vastagbél-falba, és csak nagyon kevés környező nyirokcsomóra terjedt át, valamennyi látható daganat eltávolítása után végzett kemoterápiával meghosszabbítható a túlélési idő, papilloma vírus vastagbélrák kezelés eredménye azonban papilloma vírus vastagbélrák csekély.

Kockázati tényezők

A végbélrák műtéti módja attól függ, hogy a végbélnyílástól milyen távol helyezkedik el a daganat, valamint papilloma vírus vastagbélrák, hogy mennyire mélyen nőtt a bélfalba. A végbél és a végbélnyílás teljes eltávolítása után a beteg végleges kolosztómát kap a vastagbelet műtéti úton vezetik ki a hasfali nyíláson.

A papilloma vírus vastagbélrák tartalma a nyíláson át a kolosztómás zacskóba kerül. Ha lehetséges, a végbélnek csak egy részét távolítják el, a végbélcsonkot és a végbélnyílást épen hagyják, később a vastagbelet és a végbél csonkját egyesítik.

Amennyiben a daganat mélyen behatolt a bélfalba, de csak nagyon kevés környező nyirokcsomóra terjedt át, a valamennyi látható daganat eltávolítása után végzett kemoterápiával meghosszabbítható a túlélési idő. A műtét után végzett sugárkezelés lelassítja a visszamaradt daganatszövet növekedését, késlelteti a kiújulást, valamint meghosszabbítja a túlélési időt.

Ha a daganat távoli nyirokcsomókra, a hasüreg nyálkahártyájára vagy más szervekre is átterjedt, műtéttel önmagában nem érhető el gyógyulás. A túlélési idő körülbelül 7 hónap. A műtét után fluorouracilos esetenként egyéb szerekkel végzett kemoterápia alkalmazható, ez azonban általában csekély hatással van a várható élettartamra.

Az orvosnak a hoszpisz-ellátást is meg kell beszélnie ilyenkor a beteggel, annak családjával és más egészségügyi szakemberekkel is.

Még szóródott daganat esetében is lehet papilloma vírus vastagbélrák végezni a bélelzáródás és az egyéb tünetek enyhítésére. Ha a rák csak a májra terjedt át, kemoterápiás szereket lehet befecskendezni közvetlenül a májat ellátó artériába.

Kis, bőr alá ültetett, vagy övre akasztható külső pumpával a beteg nincs ágyhoz kötve a terápia során. Ez a kezelés hatásosabb lehet, mint a hagyományos kemoterápia, ennek igazolására azonban további kutatásokra van szükség.

Ha a daganat a májon túl is terjedt, a kezelés nem hoz jelentős eredményt.

A HPV-fertőzés tünetei nőkben és férfiakban

A rossz egészségi állapotuk miatt műtétre alkalmatlan betegeknél a kezelés a tumor kiszárításából áll, így annak mérete csökken.

A kiszárítást a tumor felszínére elektromos áramot vezető eszközzel elektrokauterrelvagy elektromosan feltöltött argon-gázt kibocsátó berendezéssel argon-plazma koagulátorral végzik; mindkét berendezést kolonoszkóppal lehet a daganat közelébe juttatni.

A kiszárítás miatt a tumor mérete csökken, ezért a tünetek enyhülnek, s a várható túlélési idő mérsékelten meghosszabbodik; gyógyulást azonban ritkán lehet elérni. Méhnyakrák A nyolcvanas évek elején nem is gondoltuk, ma már tudjuk, hogy a rosszindulatú daganatok legalább 20 százalékát vírusok okozzák. Ezért elsősorban három vírus tehető felelőssé: a hepatitis B vírus májrákot, az Epsein-Barr vírus orr-garat rákot, illetve nyirokszövet eredetű rosszindulatú daganatokat, papilloma vírus vastagbélrák humán papillomavírus, a HPV pedig bőrdaganatokat, de főleg méhnyakrákot és egyéb genitális rákot okoz.

Az említett vírusok DNS-ből épülnek fel, vagyis ugyanabból az örökletes anyagból, amely a növényi, állati, emberi sejtek működését is szabályozza. Az utóbbi években kezdtük megérteni, hogy ezek papilloma vírus vastagbélrák vírusok hogyan okozhatnak daganatot és milyen módon védekezhetünk ellenük.

A vírusok, így a daganatot kiváltó DNS vírusok nem képesek önmagukban szaporodni. Ehhez mindig egy magasabbrendű élő sejt közreműködése szükséges. A vírusok — bejutva a szervezetbe — beépülnek az egészséges sejtekbe, köztük olyanokba is, amelyek feladata a szövetek saját elöregedett sejtjeinek pótlása.

Legfrissebb anyagaink:

Az átkódolás visszahat a gazdasejt saját életműködésére, mert például a humán papillomavírus kikapcsolja a sejtben lévő védekező mechanizmusokat, amelyek saját örökítő anyagának DNS-ének épségéért felelősek. Ezután a fertőzött sejt már nem képes kivédeni a benne lévő vírus, vagy a környezetből bejutott rákkeltő anyagok további DNS-t károsító hatását. Ez olyan láncreakciót indíthat meg, amelynek következtében a sejt fokozatosan elveszti a környező sejtekkel való kapcsolattartás képességét, egyre gyakrabban és szabályozatlanul osztódik, végül ráksejtté alakul át.

Bővebben a betegségről A méhnyakrák világszerte a nőket fenyegető második leggyakoribb rosszindulatú daganat A fejlett országokban lakosra évente 10 új megbetegedés esik, a fejletlenebb országokban ez az arány ennek négyszerese.

Az epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a méhnyakrákok és az egyéb genitális carcinómák több mint papilloma vírus vastagbélrák százaléka összefügg a humán papilloma vírus vastagbélrák HPV. A HPV az egész világon megtalálható és legalább 70 alfaja különböztethető meg. Ezek közül mintegy 35 féle törzs a nemi szervek tájékán, a genitális traktusban papilloma ember nyelve elő és ez a ma ismert leggyakoribb szexuális úton fertőző ágens.

A különféle genitális HPV törzsek elterjedése jelentős földrajzi és etnikai különbségeket mutat. Egyes változatok gyakorlatilag csak Észak-Amerikában, mások főleg Afrikában találhatók. Néhány, a világon szétszórtan előforduló ritka HPV variáns jelenlétét kimutatták a legalább éve elszigetelt közösségekben élő dél-amerikai indiánoknál is.

Ez a megfigyelés azt a feltevést támasztja alá, hogy a papillomavírus már azelőtt megjelent, mielőtt az emberi faj kialakult és az egyes etnikai csoportok szétváltak. Az európai és így a magyar lakosság genitális HPV fertőzöttségéről nincsenek pontos adatok.

Mennyi rákot okozhat a HPV vírus?

Egyes becslések szerint a szexuálisan aktív fiatal nők fertőzöttségi aránya százalék. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezeket az asszonyokat feltétlenül a rosszindulatú daganat fenyegeti.

A HPV törzsek egyik csoportja szerencsére csak jóindulatú hámelváltozást okoz, ami könnyen eltávolítható. A lappangási időszakban a vírus elrejtve, de mindvégig jelen van a fertőzött sejtekben és így mód van a HPV fertőzés felderítésére és a védekezésre. A HPV vírus többféleképpen is kimutatható Sokszor — de sajnos, nem minden esetben — a papillomavírusra valló jellegzetes elváltozások találhatók a hüvely és a méhnyak nyálkahártyájának sejtjeiben, amelyet a rák citológiai szűrése alkalmával a vizsgálatot végző citológus felismer és a leleten jelzi a HPV valószínűségét a szűrővizsgálatot kérő nőgyógyásznak.

A citológiai kép csak a fertőzés meglétére utal, de ezen az alapon nem lehet meghatározni hogy alacsony, átmeneti, vagy magas rizikójú fertőzésről van-e szó. Ezután a nőgyógyász újabb sejtmintát küldhet a speciálisan felkészült laboratóriumokba, ahol a HPV kimutatás és típus-meghatározás is elvégezhető.

Ez nem egyszerű feladat és a választott módszer attól is függ, hogy kevés, vagy sok vírus van-e jelen papilloma vírus vastagbélrák nyálkahártya sejtjeiben. Erős fertőzés esetén a vírusok burokfehérjéje speciális szöveti immun-reakcióval a sejtmagokban láthatóvá tehető. Elviekben hasonló módszerrel a vérben keringő vírusfehérje ellenes anyag is kimutatható. Más esetben gén-technológiai eljárásokat kell alkalmazni. A bemutatott ábrán az egyik génvizsgálati módszerrel úgynevezett in situ hibridizációval láthatóvá tett nagymennyiségű vírus figyelhető meg a méhnyak nyálkahártyájának sejtjeiben.

A legérzékenyebb vírus-azonosítási eljárás az úgynevezett polimeráz láncreakció, amelynek segítségével akár a csupán egy-két sejtben megbúvó néhány vírus is megtalálható. HPV tipizálás szükséges az alacsony, az átmeneti vagy a magas rákkockázat meghatározásához, a fertőzés megelőzésének elősegítéséhez, és a — még kísérleti stádiumban lévő — vírusellenes vaccináció stratégiájának kialakításához.

Fertőzhet a vastagbélrák vagy a végbélrák?

Mit tehetünk, ha valamely vizsgálat HPV fertőzést derített ki? Ha a rákkeletkezés szempontjából alacsony kockázatú vírusfertőzésről van szó, és nincs látható nyálkahártya elváltozás, megelégedhetünk a rendszeres citológiai kontrollal. Ha a nőgyógyászati vizsgálat kóros elváltozást derített fel és különösen, ha a magas kockázatú HPV 16 fertőzés is fennáll, de rosszindulatú daganat még nem alakult ki, a kóros területet egyszerű műtéttel konizáció el lehet távolítani.

A műtét akkor is elvégezhető, ha már súlyosabb, rákot megelőző állapot áll fenn.

Agresszív HPV típusok

Ez nem befolyásolja a későbbi fogamzóképességet. Műtét után sokszor már nem tudunk kimutatni HPV fertőzést, néha azonban még visszamaradhatnak rejtett vírusok.

Ezért, valamint az újrafertőzés veszélye miatt érdemes továbbra is rendszeres citológiai szűrővizsgálatot kérni.

• A humán papillómavírus és a rák - Mutáció.hu
• Kerekítő izmok
• A humán papillómavírus és a rák A humán papillómavírus és a rák A papillómavírusokat a
• A HPV és a méhnyakrák kapcsolata
• Fertőzhet a vastagbélrák vagy a végbélrák? | Rákgyógyítás
• A fiúknak is ingyenessé válik a HPV oltás A méhnyakrák hátterében a HPV áll Világviszonylatban és Magyarországon is a mellrák után a méhnyakrák a második női leggyakoribb daganatos megbetegedés.
• HPV és méhnyakrák | setalo.hu

Itt jegyzem meg, hogy újabban egy ígéretes HPV-ellenes gyógyszer klinikai bevezetésének előkészítése folyik, ami esetleg feleslegessé teszi ezt az egyszerű műtétet is, vagy segít a megelőzésben. Ha a méhnyakrák kialakult, a méhet el kell távolítani. A műtét típusa és a műtétet követő utókezelés módja a daganat korai vagy előrehaladott stádiumától függ.

A leginkább előrehaladott méhnyakrákok esetén sugár- vagy gyógyszeres kezelést alkalmaznak.

Mindezekről bárki részletes felvilágosítást kaphat nőgyógyász- vagy onkológus orvosától. Összefoglalva: megerősítem, hogy a HPV fertőzés és a carcinóma kialakulásának megelőzésében fontos a méhnyak gyulladásos megbetegedéseinek időbeni kezelése, a hüvely élettani pH-jának visszaállítása, illetve a rendszeres onkológiai- és citológiai kontrollvizsgálat. Ha mindezek ellenére is kialakul a méhnyakrák, nem kell kétségbe esni, ez ma már időben elkezdett kezeléssel eredményesen, jó eséllyel gyógyítható!