Stádiumú vastagbélrák. Tények a vastag- és végbélrákról | setalo.hu

A bélműködés megváltozása, hasmenés, székrekedés, a széklet minőségének megváltozása Végbélvérzés, vér a székletben Rendszeresen fennálló hasi diszkomfort érzés, görcsök, puffadás, fájdalom Az illető stádiumú vastagbélrák érzi, hogy nem képes beleit kiüríteni Gyengeség, fáradtságérzés Nem magyarázható súlyvesztés Számos esetben azonban nincsenek jellemző tünetek, főleg nem a betegség első stádiumaiban.

Amikor a tünetek megjelennek, változatosak lehetnek, a daganat bélben elfoglalt helyétől és méretétől is függően. Mikor kell felkeresni az orvost? Ha megváltozik a stádiumú vastagbélrák, vagy a széklet, vagy vér jelenlétét észleli nem aranyeres vérzést akkor okvetlen fel kell keresnie orvosát. A rendszeresnek tekintthető vastagbélrák-szűrés 50 év felett már javasolt, főleg ha egyéb kockázatok is fennállnak, pl. A vastagbélrák okai Általában nem ismert mi okozhat vastagbélrákot, az bizonyos hogy a normális sejtek megváltoznak, stádiumú vastagbélrák megindul a daganatos elfajulás.

Ezek a daganatsejtek azután beszűrik a környező szöveteket, és távoli áttéteket is adhatnak a későbbiekben. A vastagbél daganatelőző állapota Ahogy fentebb írtuk, a vastagbélrák gyakran polipok megjelenésével kezdődik, ezek daganatelőző prekancerózus állapotot jeleznek. A polipok számos formát, alakot ölthetnek, és a colon, a vastagbél falában találhatóak.

A polipok eltávolítása legtöbbször kolonoszkópia alkalmával hasznos, megelőzheti a daganat kialakulását. Génmutációk növelik a kockázatot Az öröklött gének mutációi családokon keresztül haladnak, de ezeknek csak egy igen kis része kapcsolatos a vastagbélrákkal.

A génmutáció nem okvetlenül jelenti, hogy létrejön a vastagbélrák, de a kockázat mindenképp nagyobb. Örökletes jelenségek polipózisokamelyek növelhetik a vastagbélrák kockázatát FAP, familiáris adenomatózus polipózis. Ritka betegség, a vastag- és végbélben nagyszámú polip található. Kezeletlen FAP esetén, 40 év alatt is sokkal nagyobb a vastagbélrák esélye. Másnéven Lynch-szindróma, mellette nagyobb a stádiumú vastagbélrák — és egyéb daganatos betegségek kockázata.

Ezeket a ritkább betegségeket genetikai vizsgálatokkal lehet felderíteni, azonosítani.

Vastagbélrák

Ha valaki biztos abban, hogy a családban előfordult vastagbélrák, ezt mindenképpen említse meg orvosának. Kockázatnövelő tényezők Idősebb kor: a vastagbélrák általában 50 éves kor felett gyakoribb, előfordulhat fiatalabbakon is, de jóval ritkábban.

Baki Márta, onkológus főorvos A rosszindulatú daganatok áttéteit metasztázisoknak is nevezik. A daganatból kilépő rákos sejtek a nyirok- vagy vérkeringésen keresztül eljutnak a szervezet egy vagy több pontjára. Ott megtelepednek és burjánzásnak indulnak újabb daganatot áttétet képezve. Az elsődleges daganatot, amelyből a rákos sejtek szétszóródtak, primer daganatnak nevezik, a metasztatikus daganato ka t pedig szekunder daganat ok nak. A diagnózis felállításakor a vastagbéldaganatos betegeknek  beleértve a vastagbél különböző szakaszait és a végbél területét is kb.

A beteg saját kórelőzményében szereplő vastagbélrák, vagy polip. Gyulladások bélbetegségek: a colitis vagy Crohn-kór megléte növelheti a vastagbélrák kockázatát.

Ibolya néni és a vastagbélrák, májáttét

A fent említett genetikai betegségek megléte Családi halmozódás. Ha a szülő, testvér, esetleg gyermek vastagbélrákos, nagyobb szintén a kockázat.

Vastag- és végbélrák

Ha a családból többen is, akkor még nagyobb a kockázat. Környezeti tényezők is hozzájárulhatnak, pl. Alacsony rost- és magas zsírtartalmú étrend. Itt a kutatási eredmények nem egyértelműek. A vörös húsok fogyasztása károsnak tűnik. Ülő életmód. Ez általában szinte minden tekintetben rossz, így a vastagbélrák szempontjából is. Cukorbetegség és inzulin-rezisztencia szintén növelheti a vastagbélrák kockázatát. Elhízás, túlsúly.

Normál súlyúakkal szemben a kockázat is nagyobb, és a daganatos halálozás is magasabb. Dohányzás, alkoholfogyasztás szintén növeli a kockázatokat. Korábbi daganat sugárterápiája. Egyéb korábbi daganat hasüregre irányzott sugárkezelése növelheti a vastagbélrák esélyét.

A 4. stádiumú vastagbélrák prognózisa

A vastagbélrák diagnózisa Elsősorban képalkotó eljárásokkal lehet "bejárni" a vastagbelet, ezek közül is legismertebb és leggyakoribb a kolonoszkópia, a stádiumú vastagbélrák és végbél flexibilis endoszkóppal való tükrözése.

A kolonoszkópia kellemesnek nemigen nevezhető, de igen hasznos és biztonságos eljárás a bélben lévő elváltozások azonosítására. Stádiumú vastagbélrák vizsgálat során a vastag- és végbél minden szakaszát áttekinti az orvos, és szükség esetén biopsziás mintát tud venni az érintett bélszakaszról, a bélfalról.

CT-felvétel: ez az előzőnél modernebb, jóval költségesebb eljárás, "virtuális kolonoszkópia", azaz a bél belső felszínéről készített CT-képek sorozata. Általában akkor javasolják, ha a kolonoszkópia elvégzése valamilyen ok miatt nem javasolt, vagy nem kivitelezhető, A vastagbélrák stádiumai Azért fontos tudni, ha egyszer megállapították a vastagbélrák meglétét, hogy milyen stádiumú, mennyire előrehaladott, mert ennek megfelelően lehet megválasztani stádiumú vastagbélrák kezelési slideshare enterobiasis.

Legfrissebb anyagaink:

A stádium tisztázásában segíthet pl. Stádium I. Stádium II. Stádium III. A daganat már elérte és beszűrte szarvasgomba gomba környező nyirokcsomókat, de más testtájra még nem terjedt át. Stádium IV.

A daganat már távoli testtájakon, szervekben, szövetekben is képezett áttétet.

A vastagbélráknak, mint a daganatos betegségek legtöbbjének három terápiás módozata elérhető, a kemoterápia, sugárterápia, és a sebészi beavatkozás. Műtéti megoldások 1. Korai stádiumú vastagbélrák Az igen korai stádiumú, tulajdonképpen kisebb polip formájában létező daganatos elváltozást a sebész-gasztroenterológus egy kolonoszkópia alkalmával el tudja távolítani.

Nagyobb polipok is eltávolíthatók, kissé bonyolultabb endoszkópos eljárással.

A felsorolt tüneteket nem csupán a vastagbélrák, de a vastagbelet, sőt a gyomor-bél traktus bármely részét érintő más kóros elváltozások is előidézhetik. Amennyiben a tünetek bármelyikét hosszasan - két hétnél tovább - észleli a beteg, azonnal orvoshoz kell fordulnia. A rák diagnózisának felállítása után a kezelőorvos megtervezi a legmegfelelőbb terápiát, melyben a legnagyobb szerepe a sebészeti beavatkozásoknak van.

Ha a szövettant követően a patológus úgy nyilatkozik, hogy a daganatos rész eltávolításra került, akkor nincsen szükség további kezelésre. A kolonoszkópiával nem eltávolítható polipokat laparoszkópos egynapos sebészi eljárás keretében lehet kimetszeni. Ez esetben a környező nyirokcsomókból is lehet mintát venni a szövettan számára. Invazív vastagbélrák Ha a daganat már túlterjedt a vastagbél nyálkahártyáján, a sebész ún. Itt kimetszik a daganatos bélszakaszt, valamint az ép szövetben, a daganat mindkét oldalán.