Prosztatarák neve
Tartalom
A leggyakrabban Észak-Amerikában és Észak-Európában alakul ki prosztatadaganat a férfiaknál, míg a Távol- Keleten előfordulási aránya jóval alacsonyabb. Ez a különbség arra utal, hogy papillomavírus milyen vakcina betegség kialakulásában környezeti tényezőknek is döntő szerepük lehet.
Okai[ szerkesztés ] Alapvetően genetikai, azaz örökletes tényezőkre DNS -állomány vezethető vissza. Erre utal a családokon belüli halmozott előfordulás is.
Az Európai Unió országaiban új esetet felfedeznek fel minden évben, így azt mondhatjuk, az előfordulási gyakoriság a középmezőnyben van. A daganat leginkább az idős korúak betegsége, a leggyakrabban a éves korosztály körében fordul elő.
Prosztatarák | Rákgyógyítás
Ötvenéves kor felett a férfiak 40 százalékánál megtalálható a daganat: akár jelentkeznek a tünetekei, akár nem, akár felfedezik a beteg élete során, akár nem.
Hirdetés Prosztatarák Mi a prosztata?
A prosztata a férfi vizeletelvezető és nemi szervrendszer része. A kismedencében helyezkedik el, a húgyhólyag és a végbél között, a hímvessző pénisz eredésénél.
Körülfogja a húgycsövet, mely a húgyhólyagból a vizeletet vezeti el. Felépítésében mirigyek és simaizom vesznek részt. A prosztatarák neve felépítő mirigyek szerepe az, hogy az ondó részét képező váladékot termeljenek.
Nevüket onnan kapták, hogy mikroszkópos képen a keményítőszemcsékre emlékeztetnek. Természetesen vegyi összetételükben semmi közük sincs a keményítőhöz. A prosztatakövek úgy jönnek létre, hogy ezek a képződmények hidroxilapatittal itatódnak át. Ezeknek sincs különösebb orvosi jelentőségük.
Az ondó az ejakuláció a sperma kilövellése során keveredik az ondóhólyag váladékával. Tartalma szükséges a hímivarsejtek életben maradásához, megtermékenyítő képességének megtartásához, mivel a spermiumok számára létfontosságú szénhidrátot, enzimeket és ásványi anyagokat tartalmazza.
A prosztatarák előfordulásának növekedését az átlagos életkor emelkedése, az egyre pontosabb szűrővizsgálatok és az egyre nagyobb számban végzett úgynevezett húgycsövön keresztül végzett transurethralis urológiai beavatkozások okozzák.
Gyakran a beteg életében nem prosztatarák neve ismerik fel, hiszen tüneteket nem okoz, így csak a halál utáni vizsgálatok alapján derülhet rá fény. Az úgynevezett kezdeti incidentális prosztatarákot egyéb ok, legtöbbször jóindulatú prosztatamegnagyobbodás BPH - benignus prostata hiperplasia miatt végzett szövettani vizsgálat során ismerik fel. A tüneteket még ebben az esetben sem maga a daganat okozza, hanem a másik alapbetegség. Amennyiben a prosztata központi a húgycsövet körülfogó zónájából indul ki a daganat, a tünetek már a kezdeti szakaszban észlelhetők, és hasonlóak a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás tüneteihez, mivel a daganat a vizelet elfolyását akadályozza. A külső zónából való kiindulás sokszor csak az áttétek tüneteinek megjelenése után derül ki.
Egyre hosszabb ugyanis az az időszak, ami a betegség kialakulásához rendelkezésére áll, illetve az új eszközök, eljárások segítségével egyre hatékonyabban ismerik fel az orvosok az elváltozásokat. A prosztatából elvileg kétféle rosszindulatú folyamat keletkezhet: a simaizom elemekből úgynevezett sarcoma, a mirigyes állományból úgynevezett adenocarcinoma alakulhat ki.
A gyakorlatban szinte kizárólag az adenocarcinoma fordul elő a továbbiakban ezt a formát értjük prosztatarák alatt , a sarcoma szakirodalmi ritkaság. Mint minden daganatos betegség esetében, a prosztataráknál is döntő a gyógyulás szempontjából a minél korábbi felismerés.
Prosztatarák neve hamarabb derül fény a daganatra, annál jobbak a betegség gyógyulásának esélyei.
Forrás: WEBBeteg.